A bia-torbágyi zsidóság emlékezete Igen, így külön írva, hiszen egészen 1966-ig két különálló településről beszélünk. Két apró községről, amelyek azonban – mint cseppben a tenger – a magyar zsidóság modern kori történetének lenyomatát őrzik. Hihetetlennek tűnhet, hogy a 19. század elején alig 90 zsidó élt itt, és ezt a számot sem előtte, sem utána nem haladta meg jelentősen a közösség létszáma – mégis, a két település társadalmi életében kulcsszerepet játszottak.

Több híres család is élt itt, közülük a 18. századtól egészen 1944-es elhurcolásukig Bián élő Schultheisz család az egyik legismertebb. Sokan ismerik a nevet: Schultheisz Emil orvosprofesszor, aki 1974 és 1984 között egészségügyi miniszterként is tevékenykedett. A kereskedők, iparosok, gyógyszerészek, orvosok, ügyvédek és más szakmák kiemelkedő alakjai között rendre ott találjuk a biai és torbágyi zsidókat – akik az élet más területein is a fejlődés motorjai voltak. Virilistákként, a kulturális és sportélet mecénásaiként jelentősen hozzájárultak a két település polgári fejlődéséhez.

Aki átlapozza a nemrég megjelent, fent említett című, kiemelkedő minőségben és meglepően gazdag tartalommal készült albumot, az szinte az egész hazai polgári fejlődés történetébe is betekintést nyerhet.

A könyv szerkesztője, Bihari Zoltán szociológus a legújabb podcastunk vendége. Beszélgetőtársa: Rózsa Péter.

Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatása.

Izrael Irán ellen indított támadása az elmúlt napokban háttérbe szorította a gázai háború és a túszok ügyét. Ugyanakkor a sajtóban az október 7-i terrortámadás óta megfigyelhető antiszemita és Izrael-ellenes beszédmód továbbra is jelen van.

Ebben a kontextusban különösen fontos vizsgálni, milyen vélemények és viták alakultak ki, illetve alakulnak ki jelenleg is a különböző nyilvános platformokon. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatói – Gerő Márton, Surányi Ráchel és Félix Anikó –, akik az október 7-i támadást követő 100 nap során elemezték a magyarországi zsidó nyilvánosság diskurzusait, valamint nyomon követték az események nyomán kibontakozó háborús párbeszédet.

A kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálták a zsidó közösségi felületeken megjelenő online tartalmakat, valamint interjúkat készítettek a közösség meghatározó szereplőivel.

A vizsgálat kitért a magyar zsidó médiumok, vallási és civil szervezetek diskurzusaira is: arra, hogyan írnak október 7-ről és a háborúról, milyen témákat tárgyalnak ennek kapcsán, valamint hogyan jelenik meg az izraeli helyzet a sajtó tükrében.

Legújabb podcastadásunkban Surányi Ráchellel és Gerő Mártonnal beszéljük meg a kutatás részleteit, Rózsa Péter vitavezetésével.

A korábbi adásaink itt nézhetők meg:

Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig

Az elmúlt hónapokban óriási visszhangot váltott ki világszerte a Kamaszok című film. A minisorozat mellbevágó őszinteséggel mutatja be a mai kor tinédzsereinek laikus szemmel nehezen érthető világát, a szülő-gyermek kapcsolatok törékenységét, és világít rá a velünk élő virtuális világ veszélyeire.

A judaizmus karakterét alapvetően határozták és határozzák meg az Ősatyák, – Ábrahám, Izsák, és Jákob- történetei, példázatai. A bibliai apafigurák modellként szolgálhatnak nemcsak a monoteista vallások követőinek, hanem azoknak a szülőknek is, akik kapaszkodókat keresnek értékvesztett világunkban.

Hogyan változtak a szülői szerepek az évszázadok alatt?
Milyen válaszokat kaphatunk a Tórából a mai kor neveléssel kapcsolatos, vagy éppen családi problémáira?
Esendőség és apaszerep.

Mózes és Rosa Luxemburg. Funkcionális családok és kapitalizmuskritika.

A Mazsihisz podcast stúdiójában Zeitler Ádámmal, a Lauder Javne Iskola igazgatójával, rabbijelölttel, valamint Szél Dávid pszichológussal, íróval Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.